Sziasztok, itt egy újabb rész! ^^
Az előző fejezethez 2 kommentet kaptam, aminek eszméletlenül örülök! Nagyon boldoggá tesz az engem, hogy igenis rászánjátok azt az 1-2 percet és írtok nekem valamit. De ami talán ennél is jobban esik az az, hogy bátorítotok és dicsértek, ami arra késztet, hogy újabb rész hozzak. :)
De nem is szaporítom tovább a szót, jó olvasást! :) xx
"Néha nem megérteni, hanem csak elfogadni kell a dolgokat..."
A lélegzetem is elállt az SMS láttán. Hogyan gondolta azt, hogy én majd elmegyek vele randira? Vagy akárhova is? Nagyon el van tévedve. Ki tudja milyen titkai vannak, hiszen képes hatni az emberekre...-nagy gondolkodásomat anyám hívása zavarta meg.
-Haló?-szóltam bele kedvetlenül a kagylóba.
-Szia, Beth.-szólt anyám, érezni lehetett a hangjában, ahogy mosolyog.
-Szia, Anya. Miért hívtál?
-Rileyval megbeszéltük, hogy elvisz téged ma este randizni.-hangja tükrözte a végtelen boldogságát.
-Mi az, hogy 'vele'? Anya, sehova nem megyek avval az emberrel. És különben is, mi az, hogy a hátam mögött szervezkedsz, vele?-hangomban a dühösség hallatszódott.
-Kisasszony, ne emeld fel velem szembe a hangodat!-fenyegetett.
-Ma alapból sem lenne jó, mert találkozom Darcyval.-hazudtam.
-Hát akkor lemondod a találkádat Darcyval, és inkább elmész Rileyval arra a randira.-legszívesebben felrobbantam volna mérgemben.-Különben sem vagy népszerű a fiúknál, ha jól tudom, inkább örülj neki, hogy ő érdeklődik felőled.
-Nem tudsz te semmit. Nem tudom, hogy hogyan babonázza meg az embereket, de nálad is sikerült bevetnie a báját, hiszen annyira el vagy ragadtatva tőle.-törtem ki, nem bírtam tovább. Egy-két pillanatig néma volt minden.
-Rohadtul nem érdekel, Beth. El fogsz menni vele és punktum.-mire szólhattam volna, a telefon gyors sípoló hangot adott ki. Letette. Eszméletlen mennyiségű düh gyülemlett fel bennem. Felrohantam a padlásra, felhúztam a bokszkesztyűimet és addig ütöttem, rúgtam a bokszzsákot, míg el nem szállt minden dühöm. Igen, amikor már nem bírtam idegileg, verekedtem a bokszzsákkal. Ez lenyugtatott. A megnyugvás nekem a bokszolásba volt. Mikor 15 éves voltam, akkor kezdtem bokszolni először. Azóta a szerelmese vagyok, csak egy ideje már nem űzöm versenyszerűen...
***
Anya már azóta hazajött s miután látta, hogy alig van egy fél órám a randiig rám parancsolt, hogy készüljek el, mivel még mindig egy szál melegítőben és egy csőtopban vagyok. De enyhén szólva letojom ezt a randit, és remélem, hogy Riley észreveszi magát. Mehet vissza oda, ahonnan jött.-elmélkedésemet a kedvenc dalom jövetele zavarta meg. Imádom ezt a számot. Azonnal kipattantam a kényelmes ágyamból, amin feküdtem, a telefonomat becsúsztattam a zsebembe s elkezdtem táncolni. A fülesem a fülemben volt így semmi nem zavart.
Egy ideig ide-oda táncikáltam majd éreztem, hogy valakinek a tekintete rajtam van. Ott állt az ajtóban Riley. Az ajtókeretnek tamaszkodva, lazán átvetve egyik lábát a másikon. Éreztem ahogyan orcám lángba borul s egy szégyenlős pillantással letekintettem.
-Te hogy jutottál be?-kérdeztem s eléggé csúnyán néztem rá. A reakciómra elmosolyodott.
-Anyukád engedett be.-tekintete beleégett az enyémbe.
-Hát sajnos mehetsz is, mert én sehova sem megyek veled.-néztem rosszállóan. Anyám társult Riley mellé s elrángatott a fürdőszobámba.
-Megmondtam, hogy nem megyek vele sehova.-kezdtem dühös lenni.
-És ez engem hol érdekel? Fogod magadat, és elmész vele.-nem akartam tovább hergelni ezért csendben maradtam. Megragadta a csuklómat s kirángatott, vissza Riley elé. Anya lement, de Riley maradt. Csak lazán besétált a szobámba, odament a fehérneműs fiókomhoz s felmutatott egy fekete csipkés tangát.
-Ezt kellene felvenned.-kaján vigyor helyezkedett el arcán.
-Majd ha piros hó esik. És most tünés a szobámból!-löktem el a fehérneműimtől.
-Rendben, megyek, de valami szexit vegyél fel.-kacsintott rám. Én csak megforgattam a szemeimet, kitoloncoltam a szobámból, bezártam az ajtót, de kétszer leellenőriztem, hogy zárva van-e.
Ha már elmegyek vele, valami biztonságos ruhát kell felvennem. Tehát a választásom egy térd fölé erő fekete pántos nyakig érő fekete gyönyörűségre esett, ami elegáns volt, de semmi olyat nem mutatott. Hozzá egy balerina cipőt választottam, ami szegecses volt. Imádom a szegecseket. Rileyn egy fehér poló és egy blézer volt, na meg persze egy fekete feszülős farmer. Így gondolom valami elegánsabb helyre akar menni. A hajamat csak egy lófarokba összekötöttem, s a jobb vállamon nyugtattam. Nem sietve el a dolgokat, még leültem a sminkes tükröm elé s feltettem két réteg szempillaspirált, így sokkal hosszabbak és dúsabbak lettek pilláim. Elővette, az egyik kis táskámat, a vállamra akasztottam és szépen leballagtam a lépcsőn. Anya és Riley az ebédlőben a konyhaasztalnál ültek, nevetgéltek. A szemeimet forgattam. Minnél gyorsabban túl akarok esni ezen a nyamvadt randin, azután remélem békenhagy.
-Essünk túl rajta.-fújtam ki a levegőt s a bejárati ajtó felé vettem az irányt. Anyám szúros pillantásokat lövellt felém. Riley csak szorosan követett. Amint bezárult az ajtó, valami tapizásra vagy nyomulásra számítottam, de szerencsére normális. Illedelmesen kinyitotta a kocsi ajtaját én pedig beültem. Vártam míg megkerüli a kocsit s ő is bepattan mellém. Az út egészen addig csendesen telt, míg nagy meleg tenyerei rá nem tévedtek combjaimra.
-Vedd le rólam a mocskos kezedet!-csaptam rá egy nagyot kezére. Persze meg se moccant, semmit nem ért az ütésem. Kezeit még mindig combomon tartotta, melegítve vele. Mivel nem tudtam lefeszegetni magamról, feladtam, bár egy picit az ablak felé húzódtam. Rápillantottam arcára s egy önelégült mosoly terült el rajta. Szemeimet forgattam s fújtatva ültem tovább.
***
-Minél előbb végzünk annál jobb.-morogtam. Tényleg semmi kedvem nem volt Rileyhoz.
-Miért vagy ilyen velem?-kérdezte ártatlan kiskutya szemekkel. Ez nálam nem jön be.
-Mondd el, hogyan vagy képes irányítani az embereket!-vigyora rögtön lehervadt. Majd erőltetett nevetésben tört ki. Kamu.
-Te meg miről beszélsz?-látszott rajta, hogy ideges.
-Nem vagyok hülye.-vágtam hozzá.-A barátnőm. Darcy. Nem hagyott volna ott veled. Soha. De te a szemébe néztél és azonnal hallgatott rád.-morogtam rá. Itt nem lehet semmi bajom, elvégre egy étteremben vagyunk. Igaz? Arcvonásai idegességét sugallták.
-Nincs semmi, Beth.
-Akkor viszlát.-felvettem a táskámat és a vékony dzsekimet és kiindultam az ajtón. Ő is jött utánam, ezért elkezdtem futni. Itt már egyedül vele talán nem is olyan biztonságos. Lehagytam jó pár méterrel azután hirtelen előttem termett. A megdöbbenés kiült az arcomra. Talán a félelmem nem volt alaptalan. Mi ez az ember?
-Ezt meg hogy csiná....-nem tudtam befejezni a mondatomat, mert ajkai összeolvadtak az enyéimmel. Ráeszmélve mit is csinál, gyorsan elhúzódtam és egy hatalmas pofont adtam jobb orcájára. Rezzenéstelen arccal állt, elkezdtem hátrálni s újból futásnak eredtem. Ezúttal nem jött utánam. Ott állt meg se moccant, a köd apró szemcséi borították a levegőt körülötte. Félelmetes volt. Nem féltem még ennyire soha életemben. Úgy futottam mint akit ágyúból lőttek ki. Meglátva utcánkat, megkönnyebbülés borította el testemet. Majd megláttam őt. Ez hogyan lehetséges? Ez nem lehet igazi. Nem bírtam magamon uralkodni, lábaim a földbe gyökereztek. A szám remegett. Ahogyan közeledett felém halvány fény kezdte megvilágítani orcáját, így feltárva elém, ki is ő valójában.......
És végre készen lett.
Mit gondoltok? Egyre kezd izgibb lenni, de ez még semmi. :D
Várom a véleményeteket. Milyen érzések kavarogtak bennetek, mikor olvastátok, hasonlók. :)
A következő rész akkor jön amikor, nem szeretnék ígérni semmit, mert sajnos mint tapasztalhatjátok, nem igazán tudom betartani, amiért elnézést.... :) xx
2014. április 28., hétfő
2014. április 25., péntek
2014. április 24., csütörtök
2. fejezet-"Szerintem egyedül is kitalál."
Az első részhez miután kiraktam, szinte egyből kaptam megjegyzést. ^^
Aminek elképesztően örülök. :)
Itt a második, remélem ez is elnyeri a tetszéseteket. ^^
Jó olvasást! :) xx
Köpni-nyelni nem tudtam, miután megláttam Riley-t a konyhaasztalnál ülve, anya pedig feltűnően örült annak, hogy ő itt van. Kaján vigyorával figyelt engem. Egyáltalán hogy jutott előbb ide, mint én!? Én futottam, nem lehet gyorsabb nálam.
-Kicsim, kérlek foglalkozz a barátoddal.-vigyorgott rám anya.
-Anya, most fáradt vagyok, jobb lenne, ha Riley most elmennél.-amint e szavakat kimondtam a pulzusom a kétszeresére nőtt, nem tudtam mire számítsak.
-Beth!-mordult rám anya.-Hogy lehetsz ilyen udvariatlan!?-ötletem nem volt, hogyan tüntethetném el innen Riley-t. Anya láthatóan nagyon élvezi a társaságat, én pedig fordítva vagyok evvel.
-Igaza van Beth-nek. Nem zavarok itt tovább, késő van.-szelíden mosolygott anyámra, majd megcsókolta a kezét.
-Szívesen látunk máskor is.-vágta rá anyám.-Ugye, Beth?
-Nem.-mormogtam az orrom alatt. Anyám szinte villámokat szórt felém.
-Szia, Beth.-csókolta meg kezemet, amit én undorral néztem.
-Beth, kísérd ki.-megforgattam szemeimet Anya szavaira.
-Szerintem egyedül is kitalál, de legyen.-előre küldtem s követtem őt.
-Ugye tudod, hogy nem vagy itt szívesen látott vendég?-vágtam hozzá undorral teli szavaimat.
-Épp ezért térek vissza.-fordult meg s vészesen közel jött hozzám. Hátraléptem egy lépést de a falnak ütköztem. Arcán kaján vigyor tündökölt.
-Vissza fogok térni.-sötétség volt szemében. Lesütöttem szemimet, mire ő végre nyitotta az ajtót és kiment azon. Végre kezdtem megnyugodni. Visszamentem a konyhába, ahol anya hatalmas vigyorral várt.
-Elbűvölő ez a fiú.-áradozott róla.
-Te meg vagy huzatva?-vágtam anyám szemébe, hogy nagyon el van tévedve.-Egyáltalán nem a barátom, és nem is lesz. Nem tudom mit csinál az emberekkel, de mindenki imádja őt. Csak én látok tisztán!?-elöntött a düh. Egyszerűen nem értettem, hogyan lehet ilyen hatással az emberekre. Mindenkit elbűvöl.
-Nem értem mi bajod van vele. Nagyon kedves, és szívdöglesztő pasi. Ahelyett, hogy beállítasz egy véleményt róla, inkább szedd fel. Jó pali.-Hogy mi van!? Teljesen meg van huzatva.
-Arggggh.-mérgemben felvágtattam az emeletre, az ablakba ültem. Kiéztem a rosszul megvilágított utcára, ő volt ott. Engem figyelt.
*Riley szemszöge*
Kiült az ablakba s engem figyelt. Már hetek óta figyelem. Nem tudok betelni a látványával. Kell nekem, akarom. Minden áron. Folyamatosan elsétáltam. Visszafutottam a szórakozóhelyre a kocsimért. De nem úgy mint az átlag ember. Úgy mint egy vámpír. 10-szer gyorsabbak vagyunk.
Beth anyját csak megigéztem, és azonnal be is hívott a házába. Most már akármikor visszatérhetek. Akarom, és ő is akar engem, csak még kűzd ellenem. A vére számomra olyan mint a drog. Kell.
***
*Beth szemszöge*
Már éjfél van, de még mindig csak ő jár a fejemben. Hogy tudta irányítani az embereket, hogy tudott engem? Amint valaki a szemébe nézett, azonnal támogatta őt. És kedvelte. Kivéve én. Felültem az ágyon, beletúrtam idegesen a hajamba, és töprengtem.
Darcy. Ő is otthagyott, vele. Hogy csinálhatta ezt meg velem? Most jelen pillanatban szörnyen haragszom rá. Mi az, hogy engedelmeskedett neki?-a nagy gondolkodásom közepette elnyomott az álom.
***
Heves csókcsatát vívtunk, majd óvatosan lefektetett az ágyra, én feljebb másztam, hogy ő is felférjen. Megfogta pólóm alját s elkezdte feljebb húzni, majd forró csókokat hagyott alhasamon. Mikor a polóm már zavaró tényező lett, csak letépte rólam s a földön landolt az ő pólójával együtt. Nyakát szívkodtam s csókolgattam, mire ő felszisszent ahogyan fogammal súroltam bőrét.
Aztán az erősen beszűrődő fény hatására kinyitottam a szememet. Te jó ég!!!! Mi a fenéről álmodtam én!? Egy erősen perverz álmom volt... Riley-val?????? Nem tudtam felfogni....
A felkeléssel küzködve indultam meg lefele a lépcsőn. Egy jó erős kávét kortyoltam csak, hogy fel is tudjak kelni... Beérve a konyhába csak egy papírfecnit találtam amire az volt írva, hogy:
'Elmentem Lou-val, majd csak estefele jövök haza.
Puszil: Anyu'
Nagyszerű. Ő elmegy vásárolgatni vagy tudja a fene mit csinálni én pedig itt fogok poshadni.
Nem találtam itthon semmi elfogyaszthatót, így gondoltam leugrom a kisboltba, 5 percnyire van úgy is. Felkaptam egy testhez simuló farmert meg egy csőtopot, felvettem a farmerdzsekimet és már indultam is.
Néhány péksütit és pár zsömlét raktam a kosaramba majd a kasszákhoz sétáltam s kifizettem őket. Kilépve a boltból egy ismerős arcot láttam meg. Darcy. Tekintete rám irányult, fogtam s továbbáltam.
-Beth.-kiabálta nevemet többször egymás után, csak továbbmentem, mintha nem hallanám, mikor utólért visszarántotta a karomat, hogy ne mehessek tovább. Picit lihegve áll velem szembe.
-Mit akarsz?-kérdezem lenézően.
-Neked meg mi bajod?-kérdezi felvont szemöldökkel.
-Nem emlékszel a tegnap estére, hogy kibaszottul otthagytál Riley-val, miközben számítottam rád.-leesett állal állt ott.
-Beth, nem tudom mi volt velem. Nem én irányítottam, nem akartalak ott hagyni, főleg nem vele, de mást csináltam. Nem tudom megmagyarázni... Mi történt utána?
-Ki kellett másznom egy rohadt Wc ablakon, hogy megmeneküljej előle, de ő így is előbb ért az én házamhoz, s anyám teljesen el van ájulva tőle, mintha ő lenne a tökéletes pasi. Sőt bátorított, hogy szedjem fel.-hangom már nem dühös, hanem nyugodt és fáradt volt.
-Ezek szerint beédesgette magát anyudnál?
-Úgy tűnik.-rántottam meg vállaimat.
-Bocsi, de most mennem kell, mert vár rám Stefan.
-Csak nem sikerült a terved tegnap?-húzogattam fel-le a szemöldökömet.
-Talán...-mondta majd zavarában megvakarta a tarkóját.
-Menjél.-villantottam meg mosolyomat s gyors öleléssel távozott. Magam is hazaballagtam közben majszolva a kakaós csigámat.
Hazaérve lepakoltam a cuccokat és átöltöztem otthoni kényelmes cicanadrágba.
A telefonom csipogására lettem figyelmes, miszerint üzenetem érkezett. Megnéztem, a kijelzőn ismeretlen villogott. Tehát megnéztem.
"Estére készülj el, legyél valami szexi ruhában. ;)
Csókol: Riley."
Igen, végre sikerült megírnom a 2. fejezetet, igaz vasárnapra ígértem, de mentségemre szóljon, hogy nehéz visszarázódni a suliban és eléggé be voltam/vagyok táblázva ezen a héten... A következő fejezetet vasárnapra hozom, de ezúttal be is tartom. :D Remélem nem haragszotok. :) xx
Aminek elképesztően örülök. :)
Itt a második, remélem ez is elnyeri a tetszéseteket. ^^
Jó olvasást! :) xx
Köpni-nyelni nem tudtam, miután megláttam Riley-t a konyhaasztalnál ülve, anya pedig feltűnően örült annak, hogy ő itt van. Kaján vigyorával figyelt engem. Egyáltalán hogy jutott előbb ide, mint én!? Én futottam, nem lehet gyorsabb nálam.
-Kicsim, kérlek foglalkozz a barátoddal.-vigyorgott rám anya.
-Anya, most fáradt vagyok, jobb lenne, ha Riley most elmennél.-amint e szavakat kimondtam a pulzusom a kétszeresére nőtt, nem tudtam mire számítsak.
-Beth!-mordult rám anya.-Hogy lehetsz ilyen udvariatlan!?-ötletem nem volt, hogyan tüntethetném el innen Riley-t. Anya láthatóan nagyon élvezi a társaságat, én pedig fordítva vagyok evvel.
-Igaza van Beth-nek. Nem zavarok itt tovább, késő van.-szelíden mosolygott anyámra, majd megcsókolta a kezét.
-Szívesen látunk máskor is.-vágta rá anyám.-Ugye, Beth?
-Nem.-mormogtam az orrom alatt. Anyám szinte villámokat szórt felém.
-Szia, Beth.-csókolta meg kezemet, amit én undorral néztem.
-Beth, kísérd ki.-megforgattam szemeimet Anya szavaira.
-Szerintem egyedül is kitalál, de legyen.-előre küldtem s követtem őt.
-Ugye tudod, hogy nem vagy itt szívesen látott vendég?-vágtam hozzá undorral teli szavaimat.
-Épp ezért térek vissza.-fordult meg s vészesen közel jött hozzám. Hátraléptem egy lépést de a falnak ütköztem. Arcán kaján vigyor tündökölt.
-Vissza fogok térni.-sötétség volt szemében. Lesütöttem szemimet, mire ő végre nyitotta az ajtót és kiment azon. Végre kezdtem megnyugodni. Visszamentem a konyhába, ahol anya hatalmas vigyorral várt.
-Elbűvölő ez a fiú.-áradozott róla.
-Te meg vagy huzatva?-vágtam anyám szemébe, hogy nagyon el van tévedve.-Egyáltalán nem a barátom, és nem is lesz. Nem tudom mit csinál az emberekkel, de mindenki imádja őt. Csak én látok tisztán!?-elöntött a düh. Egyszerűen nem értettem, hogyan lehet ilyen hatással az emberekre. Mindenkit elbűvöl.
-Nem értem mi bajod van vele. Nagyon kedves, és szívdöglesztő pasi. Ahelyett, hogy beállítasz egy véleményt róla, inkább szedd fel. Jó pali.-Hogy mi van!? Teljesen meg van huzatva.
-Arggggh.-mérgemben felvágtattam az emeletre, az ablakba ültem. Kiéztem a rosszul megvilágított utcára, ő volt ott. Engem figyelt.
*Riley szemszöge*
Kiült az ablakba s engem figyelt. Már hetek óta figyelem. Nem tudok betelni a látványával. Kell nekem, akarom. Minden áron. Folyamatosan elsétáltam. Visszafutottam a szórakozóhelyre a kocsimért. De nem úgy mint az átlag ember. Úgy mint egy vámpír. 10-szer gyorsabbak vagyunk.
Beth anyját csak megigéztem, és azonnal be is hívott a házába. Most már akármikor visszatérhetek. Akarom, és ő is akar engem, csak még kűzd ellenem. A vére számomra olyan mint a drog. Kell.
***
*Beth szemszöge*
Már éjfél van, de még mindig csak ő jár a fejemben. Hogy tudta irányítani az embereket, hogy tudott engem? Amint valaki a szemébe nézett, azonnal támogatta őt. És kedvelte. Kivéve én. Felültem az ágyon, beletúrtam idegesen a hajamba, és töprengtem.
Darcy. Ő is otthagyott, vele. Hogy csinálhatta ezt meg velem? Most jelen pillanatban szörnyen haragszom rá. Mi az, hogy engedelmeskedett neki?-a nagy gondolkodásom közepette elnyomott az álom.
***
Heves csókcsatát vívtunk, majd óvatosan lefektetett az ágyra, én feljebb másztam, hogy ő is felférjen. Megfogta pólóm alját s elkezdte feljebb húzni, majd forró csókokat hagyott alhasamon. Mikor a polóm már zavaró tényező lett, csak letépte rólam s a földön landolt az ő pólójával együtt. Nyakát szívkodtam s csókolgattam, mire ő felszisszent ahogyan fogammal súroltam bőrét.
Aztán az erősen beszűrődő fény hatására kinyitottam a szememet. Te jó ég!!!! Mi a fenéről álmodtam én!? Egy erősen perverz álmom volt... Riley-val?????? Nem tudtam felfogni....
A felkeléssel küzködve indultam meg lefele a lépcsőn. Egy jó erős kávét kortyoltam csak, hogy fel is tudjak kelni... Beérve a konyhába csak egy papírfecnit találtam amire az volt írva, hogy:
'Elmentem Lou-val, majd csak estefele jövök haza.
Puszil: Anyu'
Nagyszerű. Ő elmegy vásárolgatni vagy tudja a fene mit csinálni én pedig itt fogok poshadni.
Nem találtam itthon semmi elfogyaszthatót, így gondoltam leugrom a kisboltba, 5 percnyire van úgy is. Felkaptam egy testhez simuló farmert meg egy csőtopot, felvettem a farmerdzsekimet és már indultam is.
Néhány péksütit és pár zsömlét raktam a kosaramba majd a kasszákhoz sétáltam s kifizettem őket. Kilépve a boltból egy ismerős arcot láttam meg. Darcy. Tekintete rám irányult, fogtam s továbbáltam.
-Beth.-kiabálta nevemet többször egymás után, csak továbbmentem, mintha nem hallanám, mikor utólért visszarántotta a karomat, hogy ne mehessek tovább. Picit lihegve áll velem szembe.
-Mit akarsz?-kérdezem lenézően.
-Neked meg mi bajod?-kérdezi felvont szemöldökkel.
-Nem emlékszel a tegnap estére, hogy kibaszottul otthagytál Riley-val, miközben számítottam rád.-leesett állal állt ott.
-Beth, nem tudom mi volt velem. Nem én irányítottam, nem akartalak ott hagyni, főleg nem vele, de mást csináltam. Nem tudom megmagyarázni... Mi történt utána?
-Ki kellett másznom egy rohadt Wc ablakon, hogy megmeneküljej előle, de ő így is előbb ért az én házamhoz, s anyám teljesen el van ájulva tőle, mintha ő lenne a tökéletes pasi. Sőt bátorított, hogy szedjem fel.-hangom már nem dühös, hanem nyugodt és fáradt volt.
-Ezek szerint beédesgette magát anyudnál?
-Úgy tűnik.-rántottam meg vállaimat.
-Bocsi, de most mennem kell, mert vár rám Stefan.
-Csak nem sikerült a terved tegnap?-húzogattam fel-le a szemöldökömet.
-Talán...-mondta majd zavarában megvakarta a tarkóját.
-Menjél.-villantottam meg mosolyomat s gyors öleléssel távozott. Magam is hazaballagtam közben majszolva a kakaós csigámat.
Hazaérve lepakoltam a cuccokat és átöltöztem otthoni kényelmes cicanadrágba.
A telefonom csipogására lettem figyelmes, miszerint üzenetem érkezett. Megnéztem, a kijelzőn ismeretlen villogott. Tehát megnéztem.
"Estére készülj el, legyél valami szexi ruhában. ;)
Csókol: Riley."
Igen, végre sikerült megírnom a 2. fejezetet, igaz vasárnapra ígértem, de mentségemre szóljon, hogy nehéz visszarázódni a suliban és eléggé be voltam/vagyok táblázva ezen a héten... A következő fejezetet vasárnapra hozom, de ezúttal be is tartom. :D Remélem nem haragszotok. :) xx
2014. április 22., kedd
1. fejezet-"Majd én hazaviszem a hölgyet."
Tehát itt az első rész. :)
Remélem ez a blog jó néhány embernek elnyeri a tetszését, és itt maradnak velem egy jó ideig. De nem is csacsogok, jó olvasását! :) xx
A szinte már égető forró víz folyt végig meztelen testemen, jól kiáztattam bőrömet, hogy frissen induljak el egy elég nagy piálós bulira. Amint kiléptem a fürdőkabinból, felvettem a köntösömet és beléptem szobámba.
Kiválasztottam egy picit kivágott minibb vörös ruhát amihez hozzá illő vörös fehérneműt választottam. Miután felöltöztem, nekiláttam sminkelni. Nem vetettem meg a sminket, 'hisz avval szépnek éreztem magamat. Felvittem egy kisebb rétegben szempillaspirált, így tekintetem jobban ki volt emelve. Azután jött a tus. A szememnél egy kicsit tovább húztam, így bizonyos 'macska' szemeket kaptam. Barna hajamat begöndörítettem, így hagytam vállamra omlani. Hosszú volt, a derekamig leért. Egy szegecses fekete magassarkút húztam hosszú lábaimra, így ez is adott jó pár centit a magasságomnak, nem mintha alacsony lettem volna... Telefonom rezgésére lettem figyelmes, Darcy, legjobb barátnőm neve villogott a kijelzőn, ami azt jelentette, hogy kint vár rám. Összeszedtem a kabátomat, és a kis táskámat és már száguldottam is lefele a lépcsőn. Egy búcsú puszit adtam Anyum arcára és már baktattam is a kocsi felé. Beszálltam, lepakoltam a cuccaimat majd egy puszival köszöntöttem barátnőmet.
-Extra dögös vagy.-kacsintott majd elnevettük magunkat.
-Köszi. De te sem vagy piskóta...-bólogattam elismerően. Egy tengerkék kivágott koktélruha és piros rúzs van rajta, haja ki van vasalva, sminke pedig elég erős volt. Ennek a lánynak eszméletlen alakja volt, mindig is irigykedtem rá, amiért ő tökéletes. Bőre makulátlan, egyetlen egy bőrhibája sincs. Bezzeg én...
-Megérkeztünk.-húzta be a kéziféket, evvel kizökkentett gondolatmenetemből.
-Várj. Egy piálós buliba jöttünk, és mégis kocsival. Hogy van ez?-húztam fel egyik szemöldökömet.
-Én nem hinném, hogy fogok inni, elvégre haza kéne juttatnom téged.-mosolyodott el lágyan.
-Óh. Pedig azt hittem, csinálunk egy jó kis piálós estét.
-Ez van.-rántotta meg vállát. Kicsit búslakodva, kiszálltam a kocsiból majd egyből a szórakozóhely felé vettem az irányt. Miután kivártuk a kígyózó sort és végre bejutottunk, egyből a bárpult felé vettem az irányt. Bee intett, hogy keres nekünk helyet. magamnak és Darcy-nak is rendeltem, mert én olyan jószívű vagyok.
Magamnak egy Bourbon-t Darcy-nak pedig egy narancslét vittem.
A nagy tömegben ide oda billegtem az italokkal mire végre megtaláltam őket. Átverekedtem magamat a táncoló fiatalok között s úticélomhoz érve lehuppantam az egyik székre. Darcy megtalálta a barátainkat, akik szervezték ezt a kis összejövetelt.
***
Alkohol táncoltatott ahogy a véremben áramlott. Riszáltam a csípőmet jobbra-balra. Csak élveztem a dübörgő zenét. Néha egy-egy fiúbarátunk odajött táncolni, de mostanra felszívódtak, így egyedül táncoltam. Nem sokan voltak a táncparketten, de ez sem érdekelt. Bee a szórakozóhely valamelyik végében beszélgetett egy számomra ismeretlen sráccal.
Néha megfordult körülöttem egy-két fiú, akik táncolni akartak velem, akik még jó fejek voltak. Aztán hirtelen egy seggfej és nekem dörgölőzött. Azonnal megfordultam és egy hatalmas pofont adtam enyhén borostás arcára. Szinte meg se kottyant neki. Kezét arcához emelte, megsimogatta, majd közelebb jött hozzám. Arcunk pár centire volt egymástól. Csodásan kék szemeivel farkasszemet néztem.
-Táncolni fogsz velem.-szemével szinte megbabonázott. Nem értettem. Csípőm újra mozogni kezdett, de ezúttal vele. Nem akartam ezt csinálni, de mégis. Hogy tudott ilyen hatással lenni rám? Szembefordultam vele.
-Mit csináltál velem?-néztem újra szemeibe.
-Arról neked nem kell tudnod.-kaján vigyor ült ki arcára. Fancsali pofát vágtam, miután elkezdett tapizni. Arckifejezésemmel segítségkérő 'jelzéseket' adtam le barátnőmnek, aki vette a lapot és odasietett hozzánk.
-Beth, mennünk kéne.-szorította meg karomat Darcy.
-Igen, ideje lenne. Sajnos mennem kell.-fogtam meg barátnőm kezét, de Riley visszarántott. Darcyra szegezte tekintetét, aki elbűvölő szemeibe nézett.
-Majd én hazaviszem a hölgyet.-nézett szembe Darcy-val, aki fogta a kabátját és már indult is volna, de én megfogtam karját.
-Darcy, nem hagyhatsz itt.-szorítottam kétségbeesetten.
-De ő majd hazavisz.-mosolygott Rileyra. Mit csinál ez az ember!? Hogy képes így elbódítani az embereket? Csak végignéztem, ahogyan Darcy kisétál a szórakozóhelyről engem itthagyva vele, akit nem ismerek. Nem ilyennek ismertem Darcy-t. Nem hagyott volna simán itt engem.
-Gyere, hazaviszlek.-csábíto hangja s mosolya veszélyesnek tűnt. Hirtelen jött ötletem meg is volt valósítható.
-Rendben, de előtte elmegyek mosdóba.-vettem fel műmosolyomat s otthagytam. Sietősen szedtem lábaimat. Beérve a mosdóba ablakot kerestem. A mosdókagyló felett volt egy, de az talán túl kicsi volt a szökéshez. De ez, vagy Riley. Egyértelmű volt a válasz. Levettem magassarkúmat, kezembe megfogtam majd ráálltam a mosdóra, kinyitottam az ablakot, és kipréseltem magamat rajta. Kijutásomat egy-két részeg szempár figyelte. Rájuk se hederítettem, s futásnak eredtem. Ez volt a legjobb amit tehettem. Darcy már nem volt ott, így ez az opció maradt. Időm volt gondolkodni, ki is lehet ez a férfi. Azután beugrott. Nem egyszer láttam már. A munkahelyemen, az újságárusnál, az utcánkban is.
-Úristen!-szívem dobbant egy nagyot. -Tudhatja hol lakom.-lelassítottam a tempómon. Körbenéztem, egy nagy fekete jármű közeledett. A legjobb ötletem az volt, hogy bevetettem magamat a bokor mögé. De az a bizonyos autó ott állt meg ahol a pillanati 'pajzsom' volt. Így újból futásnak eredtem. Hiába. Az csak egy ártatlan autós volt. Nem talált rám. Kifújtam magamat. Gyorsan felhúztam cipőmet, mielőtt beléptem volna a házunkba. Megigazítottam a ruhámat, majd a hajamat is az előszobai tükörben. Belépem a konyhába, hogy kzöntsem anyát. Mikor megláttam őt, Riley-t, szemeim kikerekedtek s hátraléptem pár lépést.
-Szia, drágám.-köszöntött anya.-Beengedtem Riley-t, mert azt mondta, egyik jó barátod.-Rileyra pillantottam aki kaján vigyorával meredt rám....
Remélem elnyeri/nyerte a tetszéseteket. Nagyon örülök a feliratkozóknak. :)
Még csak a prológus volt fent de 2 feliratkozó. :)
Komizzatok, mert kiváncsi lennék mit gondoltok a történetről. :)
Tetszik/Nem tetszik? Mit gondolsz mi kesz ebből?
Várom a visszajelzéseket! :) xx
Remélem ez a blog jó néhány embernek elnyeri a tetszését, és itt maradnak velem egy jó ideig. De nem is csacsogok, jó olvasását! :) xx
A szinte már égető forró víz folyt végig meztelen testemen, jól kiáztattam bőrömet, hogy frissen induljak el egy elég nagy piálós bulira. Amint kiléptem a fürdőkabinból, felvettem a köntösömet és beléptem szobámba.
Kiválasztottam egy picit kivágott minibb vörös ruhát amihez hozzá illő vörös fehérneműt választottam. Miután felöltöztem, nekiláttam sminkelni. Nem vetettem meg a sminket, 'hisz avval szépnek éreztem magamat. Felvittem egy kisebb rétegben szempillaspirált, így tekintetem jobban ki volt emelve. Azután jött a tus. A szememnél egy kicsit tovább húztam, így bizonyos 'macska' szemeket kaptam. Barna hajamat begöndörítettem, így hagytam vállamra omlani. Hosszú volt, a derekamig leért. Egy szegecses fekete magassarkút húztam hosszú lábaimra, így ez is adott jó pár centit a magasságomnak, nem mintha alacsony lettem volna... Telefonom rezgésére lettem figyelmes, Darcy, legjobb barátnőm neve villogott a kijelzőn, ami azt jelentette, hogy kint vár rám. Összeszedtem a kabátomat, és a kis táskámat és már száguldottam is lefele a lépcsőn. Egy búcsú puszit adtam Anyum arcára és már baktattam is a kocsi felé. Beszálltam, lepakoltam a cuccaimat majd egy puszival köszöntöttem barátnőmet.
-Extra dögös vagy.-kacsintott majd elnevettük magunkat.
-Köszi. De te sem vagy piskóta...-bólogattam elismerően. Egy tengerkék kivágott koktélruha és piros rúzs van rajta, haja ki van vasalva, sminke pedig elég erős volt. Ennek a lánynak eszméletlen alakja volt, mindig is irigykedtem rá, amiért ő tökéletes. Bőre makulátlan, egyetlen egy bőrhibája sincs. Bezzeg én...
-Megérkeztünk.-húzta be a kéziféket, evvel kizökkentett gondolatmenetemből.
-Várj. Egy piálós buliba jöttünk, és mégis kocsival. Hogy van ez?-húztam fel egyik szemöldökömet.
-Én nem hinném, hogy fogok inni, elvégre haza kéne juttatnom téged.-mosolyodott el lágyan.
-Óh. Pedig azt hittem, csinálunk egy jó kis piálós estét.
-Ez van.-rántotta meg vállát. Kicsit búslakodva, kiszálltam a kocsiból majd egyből a szórakozóhely felé vettem az irányt. Miután kivártuk a kígyózó sort és végre bejutottunk, egyből a bárpult felé vettem az irányt. Bee intett, hogy keres nekünk helyet. magamnak és Darcy-nak is rendeltem, mert én olyan jószívű vagyok.
Magamnak egy Bourbon-t Darcy-nak pedig egy narancslét vittem.
A nagy tömegben ide oda billegtem az italokkal mire végre megtaláltam őket. Átverekedtem magamat a táncoló fiatalok között s úticélomhoz érve lehuppantam az egyik székre. Darcy megtalálta a barátainkat, akik szervezték ezt a kis összejövetelt.
***
Alkohol táncoltatott ahogy a véremben áramlott. Riszáltam a csípőmet jobbra-balra. Csak élveztem a dübörgő zenét. Néha egy-egy fiúbarátunk odajött táncolni, de mostanra felszívódtak, így egyedül táncoltam. Nem sokan voltak a táncparketten, de ez sem érdekelt. Bee a szórakozóhely valamelyik végében beszélgetett egy számomra ismeretlen sráccal.
Néha megfordult körülöttem egy-két fiú, akik táncolni akartak velem, akik még jó fejek voltak. Aztán hirtelen egy seggfej és nekem dörgölőzött. Azonnal megfordultam és egy hatalmas pofont adtam enyhén borostás arcára. Szinte meg se kottyant neki. Kezét arcához emelte, megsimogatta, majd közelebb jött hozzám. Arcunk pár centire volt egymástól. Csodásan kék szemeivel farkasszemet néztem.
-Táncolni fogsz velem.-szemével szinte megbabonázott. Nem értettem. Csípőm újra mozogni kezdett, de ezúttal vele. Nem akartam ezt csinálni, de mégis. Hogy tudott ilyen hatással lenni rám? Szembefordultam vele.
-Mit csináltál velem?-néztem újra szemeibe.
-Arról neked nem kell tudnod.-kaján vigyor ült ki arcára. Fancsali pofát vágtam, miután elkezdett tapizni. Arckifejezésemmel segítségkérő 'jelzéseket' adtam le barátnőmnek, aki vette a lapot és odasietett hozzánk.
-Beth, mennünk kéne.-szorította meg karomat Darcy.
-Igen, ideje lenne. Sajnos mennem kell.-fogtam meg barátnőm kezét, de Riley visszarántott. Darcyra szegezte tekintetét, aki elbűvölő szemeibe nézett.
-Majd én hazaviszem a hölgyet.-nézett szembe Darcy-val, aki fogta a kabátját és már indult is volna, de én megfogtam karját.
-Darcy, nem hagyhatsz itt.-szorítottam kétségbeesetten.
-De ő majd hazavisz.-mosolygott Rileyra. Mit csinál ez az ember!? Hogy képes így elbódítani az embereket? Csak végignéztem, ahogyan Darcy kisétál a szórakozóhelyről engem itthagyva vele, akit nem ismerek. Nem ilyennek ismertem Darcy-t. Nem hagyott volna simán itt engem.
-Gyere, hazaviszlek.-csábíto hangja s mosolya veszélyesnek tűnt. Hirtelen jött ötletem meg is volt valósítható.
-Rendben, de előtte elmegyek mosdóba.-vettem fel műmosolyomat s otthagytam. Sietősen szedtem lábaimat. Beérve a mosdóba ablakot kerestem. A mosdókagyló felett volt egy, de az talán túl kicsi volt a szökéshez. De ez, vagy Riley. Egyértelmű volt a válasz. Levettem magassarkúmat, kezembe megfogtam majd ráálltam a mosdóra, kinyitottam az ablakot, és kipréseltem magamat rajta. Kijutásomat egy-két részeg szempár figyelte. Rájuk se hederítettem, s futásnak eredtem. Ez volt a legjobb amit tehettem. Darcy már nem volt ott, így ez az opció maradt. Időm volt gondolkodni, ki is lehet ez a férfi. Azután beugrott. Nem egyszer láttam már. A munkahelyemen, az újságárusnál, az utcánkban is.
-Úristen!-szívem dobbant egy nagyot. -Tudhatja hol lakom.-lelassítottam a tempómon. Körbenéztem, egy nagy fekete jármű közeledett. A legjobb ötletem az volt, hogy bevetettem magamat a bokor mögé. De az a bizonyos autó ott állt meg ahol a pillanati 'pajzsom' volt. Így újból futásnak eredtem. Hiába. Az csak egy ártatlan autós volt. Nem talált rám. Kifújtam magamat. Gyorsan felhúztam cipőmet, mielőtt beléptem volna a házunkba. Megigazítottam a ruhámat, majd a hajamat is az előszobai tükörben. Belépem a konyhába, hogy kzöntsem anyát. Mikor megláttam őt, Riley-t, szemeim kikerekedtek s hátraléptem pár lépést.
-Szia, drágám.-köszöntött anya.-Beengedtem Riley-t, mert azt mondta, egyik jó barátod.-Rileyra pillantottam aki kaján vigyorával meredt rám....
Remélem elnyeri/nyerte a tetszéseteket. Nagyon örülök a feliratkozóknak. :)
Még csak a prológus volt fent de 2 feliratkozó. :)
Komizzatok, mert kiváncsi lennék mit gondoltok a történetről. :)
Tetszik/Nem tetszik? Mit gondolsz mi kesz ebből?
Várom a visszajelzéseket! :) xx
~Prológus~
Beth Hudson egy átlagos 19 éves tinédzser, aki bulikba jár, mint a többi vele egykorú srác/lány. Gondtalanul éli az életét, egészen addig míg nem találkozik Riley Forward-al. Innentől kezdve fenekestől felfordul az élete, hiszen ez a srác meg akarja szerezni a Beth-et magának minden áron. A lány fél tőle, mert eléggé erőszakos, de sikerül elcsábítania. Hogy miért? Mert ez a vámpírsággal jár. Sikerül elcsavarnia a lányok fejét.
Egy váratlan tragédia forgatja fel életét s innentől ő is vámpírként folytatja azt. Vér és hullák mindenfele, ahol Beth megfordul. Egy gyilkológép, akinek egy szerencsétlenül elsült gyilkosság miatt az élete szépen elfordul a jó (???) vagy a rossz (???) irányba..... Egy srác miatt akit úgy hívnak: Payne, Liam Payne.
Egy váratlan tragédia forgatja fel életét s innentől ő is vámpírként folytatja azt. Vér és hullák mindenfele, ahol Beth megfordul. Egy gyilkológép, akinek egy szerencsétlenül elsült gyilkosság miatt az élete szépen elfordul a jó (???) vagy a rossz (???) irányba..... Egy srác miatt akit úgy hívnak: Payne, Liam Payne.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)